Ninjutsu:

A ninjutsu (忍術, ’nindzsa technika’) kifejez�st szinte minden olyan technik�ra alkalmazz�k a sorozatban, amelyn�l gyakorl�ja chakr�t haszn�l olyan c�lra, amit egy�bk�nt saj�t puszta erej�b�l nem lenne k�pes megtenni. A genjutsuval ellent�tben, aminek haszn�lat�val a nindzsa ill�zi�kat �s d�lib�bokat k�pes l�trehozni, a ninjutsu hat�sai val�diak. Felhaszn�l�sa az el�rni k�v�nt c�lt�l f�gg�en igen sokoldal� lehet; alakv�lt�sra vagy t�mad�sok kiv�d�s�re egyar�nt alkalmas. Ezeknek a technik�knak az alkalmaz�sa mag�t�l �rtet�d�en term�szetes dolog a k�pzett nindzs�k sz�m�ra, akkor vetik be �ket, amikor csak akarj�k. A j�val �sszetettebb ninjutsuk alkalmaz�juk k�rnyezet�re is hat�ssal vannak �s k�pesek mozg�s�tani a term�szeti elemeket is. Felhaszn�lhat� lehet gy�gy�t�sra vagy a sz�l �s a v�z manipul�l�s�ra is.

Azokat ninjutsukat, amelyek term�szetmanipul�ci�t haszn�lnak, aszerint oszt�lyozhatjuk, hogy milyen term�szet� technik�kat hoznak vele l�tre. Az ilyen t�mad�sokn�l, a haszn�land� elemet, „t�pust” is mondj�k, p�ld�ul v�z t�pus: v�zkl�n jutsu. Az adott technik�kn�l haszn�lt k�zjelek k�z�l az utols� d�nti el, hogy milyen term�szet� a technika. Ez�rt is pr�b�lj�k a nindzs�k min�l gyorsabban form�lni a k�zjeleket, hogy az ellens�g ne tudja meg�llap�tani, hogy – amellett, hogy pontosan melyik technik�t haszn�lj�k – milyen term�szet� technik�kat haszn�lnak. �gy lehetnek f�ld, v�z, t�z, sz�l �s vill�ml�s „t�pus�” jutsuk.

Genjutsu:

A genjutsu (幻術, ’ill�zi�-technika’) az ellenf�l idegrendszer�ben tal�lhat� chakr�ra hat, �s ily m�don hoz l�tre ill�zi�kat. A sorozatban leggyakrabban l�that� genjutsu az egyszer� fantomok l�trehoz�sa, melyek megzavarj�k az ellenfelet, aki �gy olyan dolgokat hall, l�t, szagol, �zlel vagy tapint, amik val�j�ban nincsenek is ott. A legt�bb genjutsu az �t �rz�kszervre van hat�ssal, de m�s alkalmaz�si m�djai is l�teznek a technik�nak. A genjutsuval s�jtott szem�ly �ltal�ban megdermed vagy elvesz�ti az eszm�let�t, att�l f�gg�en �s m�rt�kben, hogy mennyire k�pes �szlelni �s v�dekezni az adott genjutsuval szemben. A genjutsu hat�s�t h�rom m�don lehet megt�rni. Az els� a „kiolt� genjutsu”, m�s n�ven a „genjutsu kai” (幻術解) seg�ts�g�vel, mely megszak�tja az �ldozat csakra-kering�s�t. Ezt, ha m�g k�pes r� maga az �ldozat, de ak�r egy t�rsa is megteheti. A f�jdalom, melyet nem a genjutsu hat�sa okoz, szint�n kiszabad�thatja az �ldozatot a technika hat�sa al�l. A harmadik m�dszer, ha a genjutsu alkalmaz�ja b�rmilyen okn�l fogva elvesz�ti az �sszpontos�t�st.

Taijutsu:

A taijutcu (体術, ’k�zelharc technika’) minden olyan technik�t jel�l, melyek a k�l�nb�z� harcm�v�szetekhez kapcsol�dnak �s az emberi test term�szetes adotts�gaira alapoznak. A taijutcu k�zvetlen�l a test fizikai �s szellemi energi�it veszi ig�nybe, �s gyakorl�j�nak kitart�s�n �s az edz�sek sor�n megszerzett testi erej�n alapul. Mivel a taijutcu nem ig�nyel chakr�t, haszn�lata j�val gyorsabb lehet mint a ninjutcu vagy a genjutcu technik�k�. A taijutcu gyakorl�ja a csakr�t m�sodlagos c�lokra is felhaszn�lhatja, mint p�ld�ul, hogy t�bb er�t vigyen bele egy fizikai t�mad�sba, de a legt�bb taijutcu technika csak ritk�n alkalmazza a chakr�t.

Kekkei Genkai:

A kekkei genkai (血継限界, ’genetikai adotts�g’), vagy v�r�r�ks�g olyan k�pess�g melyek bizonyos kl�nok csal�dtagjai k�z�tt �r�kl�dnek. A legt�bb ilyen kl�n k�l�nleges jutsukat fejlesztett ki, mely valamilyen egyedi genetikai adotts�gukon alapul, ami el�nyt jelent sz�mukra a harcmez�n. Ezeket a jutsukat m�sok nem tudj�k megtanulni vagy lem�solni. Ide tartoznak a v�r�r�ks�gen alapul� jutsuk, p�ld�ul a Saringan, mely a gyakorl�ja szem�n kereszt�l fejti ki hat�s�t, �ppen ez�rt szemtechnik�nak, d�dzsucunak (瞳術) is nevezik. M�s kekkei genkaik, mint p�ld�ul a Fa t�pus k�t k�l�n�ll� term�szeti elem vegy�t�s�n alapulnak, amib�l egy teljesen �j elem j�n l�tre.

Pecs�tjutsu:

A pecs�tjutsu (封印術; f�indzsucu) azon technik�kat foglalja mag�ban, melyek valaminek vagy valakinek az elz�r�s�ra, fogs�gba ejt�s�re szolg�lnak t�rgyakban vagy �l�l�nyekben. Ennek a legelterjedtebb felhaszn�l�sa a Naruto vil�g�ban, hogy a nindzs�k fegyvereket t�rolnak pap�rtekercsekben, amikb�l �gy t�bbet is sz�ll�thatnak helytakar�kos �s praktikus m�don. A pecs�tjutsu arra is alkalmas, hogy letiltsa a hozz�f�r�st m�sok sz�m�ra, p�ld�ul a bel�p�st egy �p�letbe vagy a hozz�f�r�st a csakr�hoz. A legt�bbet emlegetett pecs�tjutsu a sorozatban az, amely a sorozat f�h�s�nek, Uzumaki Narut�nak a test�be z�rva tartja a rettegett Kilencfark� r�kad�mont.

Senjutsu:
A senjutsu (仙術^?, ’b�lcs-technika’) a sorozat M�sodik r�sze folyam�n ker�l sz�ba el�sz�r. A l�nyege, hogy gyakorl�ja saj�t csakr�j�t „term�szetes energi�val” keveri, melyre csak olyan nindzs�k k�pesek, akik tekint�lyes csakratartal�kkal rendelkeznek �s k�pesek harm�ni�ba ker�lni a term�szettel. Amelyik nindzsa elsaj�t�tja a szendzsucut, sokkal nagyobb er�vel �s hat�konys�ggal lesz k�pes bevetni m�s jutsukat. Egy pozit�v mell�khat�sa a szendzsucunak, hogy az id� m�l�s�val egyre er�sebb� teszi gyakorl�j�t, ahelyett hogy f�rasztan� vagy megviseln�. Ez az�rt t�rt�nik �gy, mivel a senjutsu k�ls� forr�sb�l elsz�vott energi�t is haszn�l, a szellemi �s a testi energia mellett, ez�rt a haszn�l� sokkal hamarabb visszaszerezheti az erej�t. A technik�nak viszont kock�zatai is vannak, ugyanis ha a nindzsa nem tartja egyens�lyban term�szeti energi�t a saj�t csakr�j�val, akkor ez az energia b�k�v� v�ltoztatja. Naruto t�bbsz�r is mutatott ilyen v�ltoz�sokat edz�se alatt, de Fukaszaku botj�val t�bbsz�r visszav�ltoztatta �t. A senjutsu a sorozatban egyedi k�pess�ge a megid�zett b�k�knak; csak �k �s emberi tan�tv�nyaik, mint p�ld�ul Jiraija �s Uzumaki Naruto k�pesek alkalmazni.